A mérnöki tudomány egy nagyon széles tudományág, de a különféle tudományágak közül melyik a világ 10 legnehezebb mérnöki kurzusa? Hamarosan megtudod.
A mérnöki képzés nem tréfa, a világ egyik legnehezebb szakának számít – mert jó matematikai és természettudományi ismereteket igényel. Ezenkívül a mérnöki sikerhez rendelkeznie kell bizonyos készségekkel – műszaki ismeretekkel, elvont gondolkodással, kreativitással, csapatmunkával, gyors tanulással, elemző képességgel stb.
Annak ellenére, hogy a mérnöki képzések nehézek, még mindig vannak néhány könnyebb mérnöki kurzus mint mások – a tanfolyami munka, a tanulással töltött idő és az időtartam tekintetében.
Szerint Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal140,000 és 2016 között közel 2026 XNUMX új munkahelyet terveztek a mérnöki szakmában. A mérnöki szak kétségtelenül az egyik legjövedelmezőbb képzés a világon.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük a világ 10 legnehezebb mérnöki kurzusát. Mielőtt elkezdené ezeket a kurzusokat, hadd osszon meg néhány okot, amiért érdemes mérnököt tanulni.
Tartalomjegyzék
Miért érdemes mérnöki kurzusokat tanulnom?
Sok diák csodálkozik azon, hogy miért érdemes mérnöki szakra szakosodni – ez az egyik legnehezebb terület.
A mérnöki kurzusok sok tanulási időt igényelnek, de a következő okok miatt megérik:
- A mérnöki tanulmányok tiszteletet hoz
A mérnököket természetesen tisztelik, bárhol is találják őket, mert az emberek tisztában vannak azzal, hogy sok erőfeszítésre van szükség a mérnöki diploma megszerzéséhez.
- Új készségek fejlesztése
Bármely mérnöki kurzus tanulmányozása során rengeteg készségre tesz szert – problémamegoldó készségekre, döntéshozatali készségekre, absztrakt gondolkodásra és kritikai elemzési készségekre.
- Keressen magas fizetést
A mérnöki tanulmányok egy jegy a jól fizető állásokhoz. Sok rangsoroló blog a mérnöki kurzusokat az egyik legkeresettebb és legjobban fizető karrierként értékeli.
- Változatos karrierlehetőségek
A mérnöki szak egy nagyon széles terület, amely felkészíthet különféle pályákra. Például egy ipari mérnöki diplomával minden területen elhelyezkedhet – gyártás, technológia, egészségügy, bányászat stb.
- Lehetőség arra, hogy nagy hatást gyakoroljunk a világra
Ha mindig is hatást akart gyakorolni a világra, akkor tanuljon mérnököt. A mérnökök rengeteg hatást gyakorolnak a világra – az utak építésétől az autók, repülőgépek gyártásáig és így tovább.
A világ 10 legnehezebb mérnöki kurzusa
Az alábbiakban felsoroljuk a világ 10 legnehezebb mérnöki kurzusát:
- Villamosmérnöki
- Vegyészmérnöki
- Informatika
- Légközlekedési mérnökség
- Orvosbiológiai mérnöki
- Nuclear Engineering
- Robotika technika
- Quantum Engineering
- Nanotechnológiai mérnöki vagy nanomérnöki
- Mechatronikai technika.
1. Villamosmérnöki munka
Az elektrotechnika olyan mérnöki terület, amely elektromosságot, elektronikát és elektromágnesességet használó berendezések, eszközök és rendszerek tanulmányozásával, tervezésével és alkalmazásával foglalkozik.
Ezt a szakot az egyik legnehezebb mérnöki szaknak tartják, mert sok absztrakt gondolkodást igényel.
Az elektrotechnikában részt vevő folyamatok közül sok nem látható. A villamosmérnökök nem látják az áramokat, a vezeték nélküli jeleket, az elektromos mezőket vagy a mágneses mezőket.
Az elektrotechnika tanulásához erős matematikai és fizikai háttérre lesz szüksége. A villamosmérnöki alapképzés 4-5 éven belül teljesíthető.
Villamosmérnöki diploma megszerzése után az alábbi szakmák közül választhat:
- Villanyszerelő
- Villanyszerelő
- Teszt mérnök
- Villamosmérnök
- Irányító mérnök
- Repülőgép-mérnök.
A következő iskolák kínálják a legjobb villamosmérnöki programokat:
- Massachusetts Institute of Technology, USA
- Stanfordi Egyetem, USA
- Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA
- ETH Zürich, Svájc
- Cambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság.
2. Vegyészmérnöki tudományok
A vegyészmérnökök a tudomány azon alkalmazásával foglalkoznak, hogy a nyersanyagokat értékes termékekké alakítsák át, mint például élelmiszerek és italok, gyógyszerek, műtrágyák, energia és üzemanyag.
Ez a mérnöki tudományág vitathatatlanul nagy kihívást jelent, mert a fizika, a kémia és a matematika kombinációja. Ezek a tantárgyak még önmagukban is nehezek.
Alapképzési szintű vegyészmérnöki végzettség 3 év és 5 év közötti idő alatt szerezhető meg. A vegyészmérnökök alapos matematika, kémia és fizika ismereteket igényelnek.
Vegyészmérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- Olajmérnök
- Vegyészmérnök
- Energetikai mérnök
- Élelmiszer-tudós
- Biotechnológus.
A következő iskolák kínálják a legjobb vegyészmérnöki programokat:
- Stanfordi Egyetem, USA
- Massachusetts Institute of Technology, USA
- Cambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság
- Imperial College London, Egyesült Királyság
- Waterloo Egyetem, Kanada.
3. Számítástechnika
Ez a mérnöki ág ötvözi a számítástechnikát az elektrotechnikával a számítógépes hardver és szoftver tervezése és fejlesztése érdekében.
A számítástechnika nehéznek számít, mert sok tanfolyamon osztozik az elektrotechnikával. Ha az elektrotechnikát nehéznek találja, akkor a számítástechnikát is nehéznek találja.
Ezenkívül a számítástechnika kihívást jelentene azoknak a hallgatóknak, akik nem élvezik a kódolást és a programozást.
A számítástechnikai mérnöki alapképzés 4-XNUMX éven belül teljesíthető. A számítástechnika megköveteli a számítástechnikai, matematikai és fizikus ismereteket. A programozási vagy kódolási ismeretek is hasznosak lehetnek.
Számítástechnikai mérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- Számítástechnikai mérnök
- Programozó
- Rendszermérnök
- Hálózati mérnök.
4. Repüléstechnika
A repüléstechnika egy olyan mérnöki tudományág, amely repülőgépek, űrhajók és egyéb kapcsolódó berendezések tervezésével, fejlesztésével, tesztelésével és gyártásával foglalkozik. Két fő ága van: repüléstechnika és űrhajózás.
A repüléstechnika nehéznek számít, mert sok matematikát és fizikát foglal magában, emellett jó elemzőkészséget és műszaki ismereteket is igényel. Ez a fegyelem nehéz lesz azoknak a diákoknak, akik nem szeretik a számításokat.
Ha gépészmérnöki múlttal rendelkezik, a repülőgépgyártás kevésbé lesz nehéz. Javasoljuk, hogy szerezzen gépészmérnöki alapképzést repülőgép- és űrmérnöki koncentrációval, majd diplomás szinten tanuljon repülőgép- és űrmérnöki szakot.
A repüléstechnikai mérnöki diplomát 3-5 éven belül lehet megszerezni. A tanfolyam a következőkre terjedhet ki: differenciálegyenletek, repülőgép tervezés, folyadékmechanika, számítás, elektromos áramkörök, termodinamika és repülőgép aerodinamika.
Repüléstechnikai mérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- Légközlekedési mérnökség
- Mechanical Engineering
- Repülőgépgyártás
- Repülőgép-technikus
- Repülőgép szerelő.
A következő iskolák kínálják a legjobb repülőgép-mérnöki programokat:
- Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT), USA
- Kaliforniai Műszaki Intézet, USA
- Cambridge-i Egyetem, USA
- Nemzeti Védelmi Műszaki Egyetem, Kína
- Cranfield Egyetem, Egyesült Királyság.
5. Orvosbiológia
Az orvosbiológiai mérnöki szak egy interdiszciplináris szak, amely egyesíti a mérnöki területet az orvostudománysal és a biológiával az emberi egészség javítása és egészségügyi célokra.
Ez a mérnöki tudományág kihívást jelent, mert sokat kell tanulni. Az orvosbiológiai mérnökhallgatók számos területen vesznek részt – biológia, orvostudomány és mérnöki tudományok.
Orvosbiológiai mérnökként dolgozni nagyobb kihívást jelent, mint annak tanulmányozását. Az orvosbiológiai mérnökök felelősek az emberi egészség javítását célzó mesterséges szervek tervezéséért és fejlesztéséért.
Az orvosbiológiai mérnöki diplomát 4-5 éven belül lehet megszerezni.
Orvosbiológiai mérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- Biomérnök
- Biomedical Engineer
- klinikai mérnök
- génmérnök
- Rehabilitációs mérnök
- Orvos/orvos.
A következő iskolák kínálják a legjobb orvosbiológiai mérnöki programokat:
- John Hopkins Egyetem, USA
- Georgia Műszaki Intézet, USA
- Imperial College London, Egyesült Királyság
- Torontói Egyetem, Kanada
- Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS), Szingapúr.
6. Nukleáris mérnöki tudomány
A nukleáris mérnöki tudomány az a tudományterület, amely a nukleáris és sugárzási folyamatok tudományával és alkalmazásával foglalkozik.
Ez a mérnöki kurzus nehéz lesz a fizikával küzdő hallgatók számára. Ez sok számítással jár. A nukleáris mérnöki képzéshez erős matematikai és fizikai előképzettség szükséges.
A nukleáris mérnöki kurzus a következőkre terjed ki: reaktormérnökség, hőátadás és folyadékmechanika, termikus hidraulika, plazmafizika, reaktorfizika, sugárzás észlelése és mérése, anyagtudomány és még sok más.
A nukleáris mérnökök a fegyveres erőkkel együttműködve fegyvereket építhetnek, az egészségügyet – a sugárzást betegségek diagnosztizálására és kezelésére használhatják fel, valamint az energiaiparban – felügyelhetik az erőművek építését, karbantartását és üzemeltetését.
A nukleáris mérnöki alapképzés 4 éven belül, a mesterképzés pedig 5 éven belül teljesíthető.
A következő iskolák kínálják a legjobb nukleáris mérnöki programokat:
- reaktormérnök
- Sugármérnök
- Atomipari folyamatmérnök
- Nukleáris Rendszermérnök.
7. Robottechnika
A robottechnika a robotok tervezésével, felépítésével és üzemeltetésével foglalkozó mérnöki terület – olyan gépek, amelyek megismétlik az emberi tevékenységet.
Ennek a mérnöki tudományágnak a tanulmányozása és gyakorlása kihívást jelent. A robot építése sok munkát igényel. Mélyreható matematikai, elektronikai, mechanikai, programozási és számítástechnikai ismereteket igényel.
A robotikai mérnöki kurzusok általában a következőket foglalják magukban: pneumatika és hidraulika, számítógép-programozás, robotika tervezés, mesterséges intelligencia, mechatronika, elektronikai rendszerek és gépkinematika.
A robotika mérnöki diplomát 3-5 év alatt szerezheti meg.
A robotikai mérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- CAD tervező
- automatizálási mérnök
- Robotikai mérnök
- Mechatronikai technikus.
A következő iskolák kínálják a legjobb robotikai mérnöki programokat:
- Georgia Műszaki Intézet, USA
- Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT), USA
- Torontói Egyetem, Kanada
- Imperial College London, Egyesült Királyság
- Oxfordi Egyetem, Egyesült Királyság.
8. Quantum Engineering
A Quantum Engineering a mérnöki készségeket az alapvető fizikával ötvözi a kortárs problémák megoldása érdekében.
Ezt a mérnöki tudományágat nehéznek tartják, mert kvantummechanikát foglal magában. A kvantummechanika a fizika egyik legnehezebb része. A kvantummechanika még középfokú szinten is nagyon nagy kihívást jelent.
A kvantumtechnika nehéz lesz azoknak a diákoknak, akik nem szeretik a matematikát és a fizikát. Kritikus és elemző gondolkodást is igényel.
A kvantumtechnikát ritkán kínálják egyetemi szinten. Ahhoz, hogy kvantummérnök legyél, alapképzést szerezhetsz villamosmérnöki vagy fizikai szakon, majd kvantummérnököt tanulhatsz diplomás és posztgraduális szinten. A kvantummérnöki diplomát 4-5 év alatt lehet megszerezni.
A következő iskolák kínálják a legjobb kvantummérnöki programokat:
- University of New South Wales (UNSW), Ausztrália
- ETH Zürich, Svájc
- Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT), USA
- Bristoli Egyetem, Egyesült Királyság.
9. Nanotechnológiai mérnöki vagy nanomérnöki
A nanomérnökség a mérnöki tudomány azon ága, amely az anyagok nanoméretű (1 nm = 1 x 10^-9 m) vizsgálatára, fejlesztésére és finomítására összpontosít. Egyszerű szavakkal, a nanomérnökség a nanoméretű mérnöki tudományok tanulmányozása.
A nanotechnológiai mérnöki tudományokat nehéz tanulmányozni, mert számos terület kombinációja – az anyagtudománytól a mechanikáig, elektronikáig, biológiáig, fizikáig, orvostudományig és így tovább.
A nanomérnökök különböző iparágakban dolgozhatnak, többek között:
- légtér
- Egészségügy és gyógyszerészet
- Környezetvédelem és energia
- Mezőgazdasági
- Robotika
- Autóipari.
A következő iskolák kínálják a legjobb nanomérnöki programokat
- Kaliforniai Egyetem, San Diego, USA
- Rice Egyetem, USA
- Torontói Egyetem, Kanada
- Waterloo Egyetem, Kanada.
10. Mechatronikai mérnöki szak
Ez a mérnöki kurzus a mechanikai, számítógépes és elektromos rendszerek kombinációjára összpontosít, hogy olyan intelligens technológiákkal dolgozzon, mint például: robotok, automatizált irányított rendszerek és számítógépes integrált gyártóberendezések.
A mechatronikai mérnöki kurzusok a következőket tartalmazhatják: elektronikai anyagok, elektromágneses terek, számítógép-programozás, mérések és elemző szoftverek, digitális rendszertervezés, elektronikus áramkör-tervezés, alkalmazott mechanika és ipari robotika.
A mechatronikai mérnöki tudomány nehezebb, mint más mérnöki kurzusok, mert különböző területek kombinációja: mechanika, elektronika, robotika stb.
A mechatronikai mérnök diplomát négy év alatt lehet megszerezni. Erős mechanikai, elektronikai és számítástechnikai múltra van szükség.
A mechatronikai mérnöki diploma megszerzése után a következő karriereket folytathatja:
- Irányítórendszer mérnök
- Software Engineer
- mechatronikai mérnök
- automatizálási mérnök
- Robotmérnök/technikus
- Adattudós.
A következő iskolák kínálják a legjobb mechatronikai mérnöki programokat:
- Waterloo Egyetem, Kanada
- Ontario Műszaki Egyetem, Kanada
- Massachusetts Institute of Technology, USA
- Müncheni Műszaki Egyetem, Németország
- Manchesteri Egyetem, Egyesült Királyság.
Mérnöki tanfolyamok akkreditációja
Fontos az akkreditált mérnöki képzések tanulmányozása. Az akkreditáció biztosítja, hogy diplomája releváns és elismert. Nehéz lesz elhelyezkedni nem akkreditált végzettséggel, nehogy ennek áldozata legyen, jelentkezés előtt ellenőrizze, hogy egy program akkreditált-e.
Az alábbiakban felsoroljuk a mérnöki kurzusok közös akkreditációs ügynökségeit:
Elektrotechnikai akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Vegyészmérnöki akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Vegyészmérnökök Intézete (IChemE)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Számítástechnikai akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Aerospace Engineering akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Királyi Repülési Társaság
- Gépészmérnökök Intézete (IMechE).
Orvosbiológiai mérnöki akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- Gépészmérnöki Intézet (IMechE)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Institute of Physics and Engineering in Medicine (IPEM)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Nukleáris mérnöki akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Robottechnikai akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Mérnöki Tervezők Intézete (IED)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Gépészmérnöki Intézet (IMecheE)
- Kanadai Mérnöki Akkreditációs Tanács (CEAB).
Quantum Engineering akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC).
Nanotechnológiai mérnöki vagy nanomérnöki akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC).
Mechatronikai mérnöki akkreditáció
- A Mérnöki és Technológiai Akkreditációs Tanács (ABET) Mérnöki Akkreditációs Bizottsága (EAC)
- A Mérnöki és Technológiai Intézet (IET)
- Mérnöki Tervezők Intézete (IED)
- Mérnökök Ausztrália – Australia Mérnöki Akkreditációs Központ (AEAC)
- Kanadai Műszaki Akkreditációs Testület (CEAB)
- Gépészmérnökök Intézete (IMechE).
Gyakran ismételt kérdések a legnehezebb mérnöki kurzusokról
Melyek a legnehezebb mérnöki kurzusok?
A 3 legnehezebb mérnöki kurzus a következő: elektromérnöki, vegyészmérnöki és repüléstechnikai szak. A legnehezebb mérnöki tanfolyam azonban az Ön erejétől, érdeklődésétől és készségeitől függ. Ha nagyon jó a matematika és a természettudományok, akkor könnyűnek találja az elektrotechnikát.
Mennyi a mérnöki tanfolyam időtartama?
A mérnöki alapképzés négy éven belül öt éven belül teljesíthető, a posztgraduális mérnöki képzés pedig három-hét évig tarthat.
Melyik a világ legjobb mérnöki iskolája?
A US News szerint a Tsinghua Egyetem, Kína a legjobb iskola a mérnöki programok számára. A Nanyang Technological University és a Massachusetts Institute of Technology a második, illetve a harmadik helyet foglalja el.
Milyen típusú mérnökök keresik a legtöbb pénzt?
Az olajipari mérnök jelenleg a legjobban fizető mérnöki állás. A villamosmérnökök és az űrrepülőgép-mérnökök szintén magas fizetést kapnak.
Vannak online mérnöki tanfolyamok?
Igen, számos online mérnöki program létezik. Azonban nem minden mérnöki program kínálható teljes mértékben online – például az Aerospace Engineering. A US News szerint a Columbia Egyetem a legjobb iskola az online mesterképzések és diplomás mérnöki programok számára
Javasoljuk továbbá:
- A 10 legjobb szoftverfejlesztő iskola
- A világ 10 legjobb kőolajmérnöki egyeteme
- 50 Autómérnöki MCQ és válaszok
- A legjobb 15 autóipari mérnöki diploma online
- A legjobb németországi gépészmérnöki egyetemek angolul.
Következtetés
Nem azért soroltuk be a legnehezebb mérnöki kurzusokat, hogy megijesszük, hanem hogy felkészítsük az elméjét arra, amire készül. A tervezés nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen, elszántsággal sikeres lesz.
Bővítse tudását a matematika és a természettudományok területén – ez az alapja minden mérnöki kurzusnak, minden előadásnak rendszeres, és áldozza fel ideje nagy részét a tanulásra – ez néhány módja annak, hogy sikeres legyen a legnehezebb mérnöki kurzusokon.
Elérkeztünk a világ 10 legnehezebb mérnöki kurzusáról szóló cikkünk végére, ezek közül melyik kurzust szeretnéd tanulni? Ossza meg velünk gondolatait a Megjegyzés részben.
Sok sikert kívánunk ahhoz is, hogy bármilyen mérnöki tanfolyamra beiratkozik.
