Minden hallgatónak tudnia kell a diploma bevezetőjének megírását és formázását. Hol kezdjem, miről írjak? Hogyan fogalmazzuk meg a relevanciát, a célokat és a célokat? Mi a különbség a vizsgálat tárgya és alanya között? Részletes válasz minden kérdésére – ebben a cikkben.
Tartalomjegyzék
A diplomamunka bevezetésének felépítése és tartalma
Az első dolog, amit tudnia kell, hogy a kutatási cikkek minden bevezetése azonos.
Nem számít, hogy műszaki, természettudományi vagy humanitárius szakokat tanulsz egyetemen vagy főiskolán.
Már meg kellett írnia a bevezetőt a kurzusokhoz és esszékhez, ami azt jelenti, hogy könnyedén megbirkózik a feladattal.
A top írói szerint disszertáció írási szolgáltatások, az oklevél bevezetéséhez kötelező szerkezeti elemek megegyeznek: téma, relevancia, hipotézis, tárgy és tárgy, cél és célkitűzések, kutatási módszerek, tudományos újdonság és gyakorlati jelentősége, a szakdolgozat felépítése, közbenső és záró következtetések, kilátások a téma kidolgozásához.
Beszéljünk azokról a finomságokról és titkokról, amelyek segítenek a kiváló bevezetésben.
Finomságok és titkok, amelyek segítenek a kiváló bevezetésben
Jelentőség
A vizsgálat relevanciájának mindig jelen kell lennie, és már csak a helyes azonosítás van hátra. Ehhez válaszoljon öt kérdésre:
Írja le a válaszokat, adjon objektív érveket, és kiderül, hogy a kutatás relevanciája – nem csak az Ön érdeke (a szakterülethez szükséges ismeretek és készségek elsajátítása és a védés során sikeres bemutatása), hanem a tudományos újdonság is. , vagy gyakorlati jelentősége.
Munkája jelentőségére hivatkozhat szakértői véleményekre, hivatkozhat tudományos monográfiákra és cikkekre, statisztikákra, tudományos hagyományokra, termelési igényekre.
Hipotézis
A hipotézis egy olyan feltételezés, amelyet a munka során megerősítenek vagy cáfolnak.
Például a perekben hozott pozitív döntések százalékos arányának vizsgálatakor megjósolható, hogy ez alacsony vagy magas lesz-e, és miért.
Ha egy adott terület polgári szövegeit tanulmányozzuk, megjósolható, hogy milyen témák szólalnak meg benne, és milyen nyelven íródnak a versek. Az új technológia termelésbe való bevezetésekor a hipotézis annak fejlesztésének és felhasználásának lehetősége lesz.
Egy kis trükk: a hipotézist a megállapítások után be lehet fejezni, hozzájuk illesztve. De ne próbálja meg az ellenkezőjét tenni: semmiképpen ne próbáljon megerősíteni egy hibás hipotézist, szorítsa össze és csavarja össze az anyagot, hogy illeszkedjen. Egy ilyen tézis „megreped”: az inkonzisztenciák, a logikai megsértések és a tények helyettesítése azonnal szembetűnik.
Ha a hipotézis nem igazolódik be, az nem jelenti azt, hogy a vizsgálatot rosszul vagy helytelenül végezték el. Éppen ellenkezőleg, az ilyen paradox következtetések, amelyek a munka kezdete előtt nem nyilvánvalóak, a „kiemelései”, még több teret nyitnak a tudomány számára, és meghatározzák a munka vektorát a jövő számára.
Célok és feladatok
Elengedhetetlen különbséget tenni a dolgozat célja és feladata között.
Csak egy cél lehet, és az egész projektet ennek szentelik. Nem nehéz meghatározni a célt: helyettesítsd be a téma megfogalmazását a szükséges igével, majd párosítsd a végződéseket – és kész is a cél.
Például:
A feladatok azok a lépések, amelyeket meg kell tenni a cél elérése érdekében. A feladatok a diplomaterv felépítéséből származnak, optimális számuk – 4-6 tétel:
A kutatók a legjobb írási szolgáltatások javasoljuk, hogy a megfogalmazás legyen világos és tömör. Egy feladat – egy mondat, 7-10 szó. Ne használjon díszes nyelvtani szerkezeteket, amelyek összehangolásában megzavarodhat. Ne felejtse el, hogy a diploma védelmében hangosan fel kell olvasnia a célokat és célkitűzéseket.
Tárgy és tárgy
Egy egyszerű példa arra, hogy kitaláljuk, miben különbözik egy tárgy az alanytól: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Képzeld el, hogy a kutatásod ennek az ősi vicckérdésnek szentelte magát. Ha a tyúk volt az első, akkor a tárgy, a tojás pedig csak alany, a tyúk egyik tulajdonsága (tojással való szaporodási képesség).
Ha korábban volt tojás, akkor a vizsgálat tárgya a tojás, mint az objektív valóság jelensége, a téma pedig a tojásból kikelő állatok és madarak, amelyek felfedik a tulajdonságát, hogy az embriók „otthonaként” szolgáljanak.
Más szóval, a tárgy mindig szélesebb, mint a szubjektum, ami a vizsgált tárgynak csak az egyik oldalát, bizonyos tulajdonságait tárja fel.
Lehetetlen az egész tárgyat lefedni. Ez egy darab objektív valóság, amely a tudatunktól függetlenül létezik.
Megfigyelhetjük a tárgyak tulajdonságait, és vizsgálhatjuk őket.
Például:
Kutatási módszerek
A módszer egy tantárgy befolyásolásának módja, annak tanulmányozásának és leírásának technológiája.
A jó kutatás titka három pilléren nyugszik: a helyes probléma, a megfelelő módszer és a módszer helyes alkalmazása a problémára.
A módszereknek két csoportja van:
Igyekezzen mindkét csoport módszerét használni a diplomájában: általános, matematikai, szociológiai és irodalmi – szakterülettől függően.
Tudományos újdonság és gyakorlati jelentősége
A bevezető utolsó része a relevanciát visszhangozza, felfedi és kiegészíti azt. Így egy kör alakú kompozíció jön létre, amely szigorúan és szépen keretezi a tartalmat.
A tudományos újdonság azt az újat hangsúlyozza, amelyet az Ön elméleti kutatási rendelkezései hoznak, amelyeket korábban nem rögzítettek. Például a szerző által levezetett minta, hipotézis, elv vagy koncepció.
Gyakorlati jelentősége – azokat a szabályokat, ajánlásokat, tanácsokat, módszereket, eszközöket, követelményeket és kiegészítéseket dolgozta ki, amelyeket a szerző javasol a gyártásban való alkalmazásra.
Hogyan írjunk bevezetőt
A bevezető szerkezetileg és időrendileg megelőzi az oklevelet: közvetlenül a tartalom után íródik.
Azután kutatást végeztek, szükséges lesz visszatérni a bevezető szövegéhez, kiegészítve, javítva, figyelembe véve a munka előrehaladását és a levont következtetéseket.
Ne felejtsd el, hogy a bevezetőben szereplő összes feladatot meg kell oldani!
Az algoritmus, a bevezető megírása:
A bevezető írásának főbb hibái
Gondosan ellenőrizze, hogy a bevezető minden kötelező eleme megvan-e egymás ismétlése nélkül. A félreértések elkerülése érdekében alaposan vizsgálja meg a különbséget a cél és a feladatok, a tárgy és a tárgy, a téma és a cél, valamint a relevancia és cél között.
A második fontos pont az, hogy ne írjunk felesleges dolgokat. Ne feledje, hogy a bevezetés nem ismétli meg a központi részt, hanem leírja a tanulmányt és módszertani leírást ad. A fejezetek tartalma szó szerint, 2-3 mondatban jelenik meg.
Harmadszor, fordítson különös figyelmet a szöveg kialakítására. Ellenőrizze az összes pontot, nagybetűt és minden részletet az utolsó oldalon lévő sorok számáig (a szövegnek szépnek kell lennie).
Ne feledje, hogy a szakdolgozat bevezetője a szakdolgozat projekt egészének minőségének megítélésére szolgál. Ha a bevezetés nem megfelelően van megtervezve, az oklevél nagy mínuszt kap és lektorálásra kerül.